3. fejezet


~ Tudnom kell,hogy ki vagy..~ 


Hong Ki nem tudott mit tenni,így leült mellém a hideg padra.
- Ez jég hideg! Noona nem tesz jót neked sem,és nekem sem ha továbbra is itt ülünk.
A fejemet ráhajtottam a vállára,és közelebb ültem mellé,hogy addig se fázzunk nagyon.
- Nincs energiám mászkálni.Ne haragudj rám Hong Ki -shi!-hallgatva a szavaimat a fiú rosszul kezdte érezni magát.
- Aish! Még lelkiismeret furdalásom is lett miattad.-elmosolyodtam a fiú reakcióján.
- Nem volt szándékos.
Eközben a koncert helyszínének öltözőjében a három fiú közre fogták az idősebb fivért.
- Hyung! Hyung! Ki volt az? Szép ugye?-teszi fel kérdéseit *Minhyuk

*hyung / hyungnim - megszólítási forma(tiszteleti), jelentése "bátyám". Szó szerint idősebb fiútestvért jelent, de egy fiú mondhatja ezt egy idősebb fiúnak, akkor is ha nem rokonok.

*Minhyuk 184 cm magas ,sötét barna hajú,szemei nagyon sötétek így nem tudom eldönteni,hogy barnák vagy feketék e a szeme színei.Szeret Yonghwa közelében lenni,felnéz rá.Szeret nevetni,sok minden érdekli ezért ha elakad mindig Yonghwától kér segítséget.
*Yonghwa elmosolyodott.
- A kérdésedre a válasz Minhyuk az,hogy egy Európai lány volt.Egy hétköznapi lány.Nincs benne semmi különös.
*Yonghwa 180 cm magas jó testalkatú .Egészen sötét barna haja van majdnem feketének mondanám.Szemei sötét barnák.Vicces,szeret hülyéskedni.A munkáját nagyon komolyan veszi,ezért kevés ideje van saját magára.Oda figyel a hozzá közel álló személyekre,óvatos az idegenekkel.Van egy nagyon aranyos kutyája.
- Ha ennyire nem volt nagy szám a lány.Akkor gyorsan megölöd .Megkapod a várva várt erődet,és elveheted a menyasszonyod.-szólalt fel *Jonghyun
*Jonghyun 182 cm magas,sötét barna haja és szemei vannak.Félénk,bár ő is benne van abban amire a fivérei ráveszik.Vámpír létére szereti a kutyákat,így tart is otthon kettőt.
Yonghwa tekintetét a fiúra szegezi.
- Úgy fogok tenni.Legalább nyugtom lesz,és nem kell állandóan anyánknak lányoknak bemutatnia.Kezdett kínos lenni ez az egész.-*Jungshin oda lépett hozzá,és a vállára rakja jobb kezét.
- Hyung! Én mindenben melletted állok.Azon gondolkodtam,hogy ha a lány nem ide valósi.A városban,legalább is az országban meddig marad.Hol lakik egyáltalán? Nem tudunk róla semmit sem.Végig itt volt a koncerten? Talán sikerül megtalálni.
*Jungshin 186 cm magas, sötét barna haja és szemei vannak.Yonghwa ránézett,és megrázta a fejét.Ő is szeret hülyéskedni.Próbál mindent bele adni munkájába nem szeretne lemaradni Yonghwa mellett.Ő is  tart kutyát.
- Nem,az utolsó szám előtt elment egy fiúval.
- FIÚVAL?!!!!-kiáltják egyszerre
- Igen. Ezen mi a meglepő?
- Aish! Hyung,úgy reménykedtem abban ,hogy Miung Hyunt elhagyod.
- Azt hittem,hogy kedveled őt Minhyuk.Egyébként is a szüleink jelölték ki őt.Ebbe nincs beleszólásom,ahogy neked sem.
Minhyuk elmosolyodott.
- Adod itt a nagy menőt!! Láttam én,hogy akkor nem nagyon mozogtál a színpadon.Végig őt nézted,nem igaz?
Yonghwa a fiúra nézett.
- Csak azért,mert ő is végig engem nézett.Elég különös volt,mert a közönség a zenére mozgott.Csak ő volt az emberek között,aki végig engem figyelt.Azok a szemek....
-Haaah?!!!- néztek rá döbbenten mind a hárman
- Mi volt a szemeivel Hyung?-kérdezi kíváncsian Jungshin
- Furcsa,de abban a kis fényben,ami a közönségre pásztázott a  szemei csillogtak.-aztán elmosolyodott.
Minhyuk oda lépett hozzá.
- Hyung! Állj fel,és keressük meg ezt a lányt.Az erőd,és már az életed itt a tét.Látszik rajtad,hogy nem táplálkozol rendesen,csak ere a pillanatra vártál.Tőle függ az életed.- Yonghwa tudta hogy igazat mond az öccse,nehezen bírja már a táplálkozás nélküli létet.Sokszor az emberek között sem érzi jól magát.Legutóbb amikor autogramot akartak kérni tőle majdnem megtámadta az egyik rajongóját.Rájuk nézett,és így szólt.
- Induljunk! Ha szerencsénk van nem autóval jöttek,ami azt jelenti hogy egy közeli buszmegállóban kell lenniük.
Mind a három fiú helyeselte fivérük szavait.Gyorsan kapucnis felsőket húztak magukra,és egy-egy szemüveget vettek fel.Elindultak a lépcsőn lefelé,az emberek közé vegyültek.Végül a bejáratnál távoztak. Körbe néztek,de már nem sok autó állt a parkolóban,így volt még egy esélyük.Ami nem más,mint a közeli buszmegálló.Futni kezdtek.Elsőként Yonghwa érkezett meg.Lihegve megállt,és oldalra nézett.Én Hongki vállán aludtam összekuporodva.Yonghwa csak nézte,amíg a többiek meg nem érkeztek.
- Hyung! Itt vannak?-kérdezi levegőt kapkodva Jungshin.Yonghwa ránézett,és a fejével helyeselte a kérdést.Felénk néztek,amit a szőkeség is észre vett,és oda szól
- Ismertek engem ,vagy talán ezt a lányt itt?!- Minhyuk oda ment,és néhány szót váltott Hongki-val.
- Ott voltatok a koncerten,és nem vártátok meg a végét.-nézett a szőkeség kissé döbbenten a fiúra
- Igen,mert noona fáradt lett.Amint láthatod most is alszik,de nem értem.Miért jötetek utánunk?-kíváncsian felteszi kérdését.Dobosunk belenyúl jobb zsebébe,és elő vett egy dedikált fotókártyát.
- Megtennéd,ha a hölgy felébredt oda adod neki ezt a kártyát.Mivel a koncerten volt ez jár neki.Sajnos, a nevét nem tudom.Ha elárulnád a nevét rá írnám.Hongki gondolkozik végül elárulja a nevet.
- Na Ha-nak hívják.
- Hogyan?-lepődött meg.
- Ő nem ide valósi,de ahol dolgozunk az étterem tulajdonosától kapta ezt a nevet.Igazából még én sem tudom a valódi nevét.Biztosra veszem,ha erre a névre írod neki a kártyát így is örülni fog neki.-Minhyuk megrázta a fejét.
-Rendben van!-seperc alatt megírta a kártyát,és oda adta HongKi-nak.Illedelmesen elköszönt,és a bandához ment.Aztán ránézett Yonghwa-ra.
- Hyung,ne aggódj! Egy ideig biztosan itt lesz a lány az országban.
- Megkérdezted a fiútól?-kérdezi kíváncsian Jonghyun.
- Azt nem,de azt megtudtam hogy együtt dolgoznak egy étteremben.
-Legalább elkérted az étterem címét?-folytatja kérdésével Jungshin.
Minhyuk nagyot sóhajtott,és mivel szégyellte magát tekintetét oldalra vetette.
- Ne haragudj rám hyung!Ha szeretnéd oda megyek,és megkérdezem neked.-Yonghwa  megrázta a fejét,és mosolyogva ránézett a fiúra.
- Nem kell! Ma buszozni fogunk,ha már így adódott,hogy egy Európai lány a kiválasztottam nem vehetem félvállról a dolgot.Érzem,hogy gyengülök és ha a napokban nem iszom a véréből meg is halhatok.
- Azt nem hagyom hyung!Én magam ölöm meg,ha te nem akarod.-hangzottak el ezek a szavak a feldúlt Minhyuk szájából.
- Nem szabad csak úgy embereket ölnünk.Ezt a családunk etiketje nem engedi,és sajnos a kiválasztottjához sem nyújthatsz.Hyung-nak kell eldöntenie a sorsát...-hagyta abba mondandóját Jonghyun
- Igazad van hyung! Bocsánat! Már az a tudat,hogy Yonghwa hyung meghalhat teljesen feldühít.- A busz hangjára lettek figyelmesek.Hongki nagy nehezen,de elérte hogy kinyissam a szemeimet.
- Noona! Noona hallasz? Itt a buszunk,ha felszállunk hagylak aludni ,ígérem!
Hongki előre ment,hogy a buszt marasztalja addig még oda nem érek.Felálltam,szemeimet dörzsölve a busz felé indultam. Már csak pár lépésre voltam,de félre léptem.Éreztem,hogy kimegy a lábam alól a talaj.Ekkor történt valami.Valaki megtartott engem.Hátulról ölelt át,így megkímélve engem némi horzsolástól.Mivel még mindig álmos voltam lassan ránéztem.A tekintete sötét volt,kellemesen sötét.Szerettem bele mélyedni.Mosolya olyan ártatlan volt.Pislogott egyet,és így szólt.
- Te alkoholt ittál?-fáradt szemeimet lassan bezárom,majd újra kinyitom.
- Én egész életemben csak kétszer ittam alkoholt.Azt is a testvéreim miatt.Nem szeretem az alkoholt.Álmos vagyok,és a kettő nem ugyan az uram..
- Uram?! - a mosoly még szélesebb lett a fiú arcán.
- Igen.-előre léptem kettőt a karjai fogásából aztán felé fordultam..Szemei  egy pillanatra piros színre váltott.Megdörzsöltem a szemeim,de ezt is csupán beképzeltem.Hangzottak el ezek a szavak a fejemben,mivel a fiú szemei ismét sötétek lettek.
- Ki vagy te?-szegezi hozzám kérdését.Aztán csak Hongki hangjára lettem figyelmes.
- Noona! Noona! Siess,különben itt maradsz! Ma ez az utolsó járat haza felé. 
  A fiú szemében némi harag jelent meg miközben a busz felé nézett.
- Menned kellene.A végén tényleg itt maradsz elég hideg van,és későre jár-aztán rám nézett.
- Még soha nem láttam egy lányt sem,aki álmosan úgy lépked mint egy részeg.- gúnyosan rám mosolygott
Érthetetlen arcot vágtam.
- Ez most vicc akart lenni?
- Egy ismeretlen lánnyal,hogy viccelődhetnék?
- Én voltam az,aki előbb kérdezett.
- Tévedsz kisasszony! Én voltam az,aki először kérdezett és még nem kapott választ.
- Hogyan?-elgondolkodtam a szavain,de nem ugrott be az a kérdés amiről beszélt.A busz vezető dudálni kezdett,és ki kiabált a buszból
- KISASSZONY,MOST JÖN VAGY NEM?!-nagyon kellemetlenül éreztem magam,hogy miattam nem indulhatott.Ezért egy kicsit meghajoltam,és bocsánatot kérek..
- Bocsásson meg ! Máris megyek!-a fiú felé fordultam.
- Nem akartalak megsérteni,de nem emlékszem arra a kérdésre.Amint eszembe jut válaszolok rá,ha legközelebb találkozunk.
- Hm,rendben! -egyezett bele a fiú
- Akkor viszlát legközelebb!! -mosolyogtam rá aztán a buszra szálltam.Nem vettem észre,hogy a zsebemből kiesett az étterem szórólapja,és a földre zuhant.A buszon az ablak melletti ülésre ültem Hongki pedig mellém .Egy pillanatra kinéztem az ablak üvegén,és láttam hogy ő engem nézett.Rá mosolyogtam.A jármű elindult.Én,aki egyáltalán nem ismertem a fiút integettem neki.ő pedig vissza nekem.Addig néztem,még végül túl messze volt,hogy lássam.Hongki rám nézett,és így szólt.
- Ismerted az a fiút?
- Egy kicsit sem.Még csak a nevét sem tudom.-Aztán ráborultam a vállára.
- Álmos vagy még?
- Annyira már nem.A hideg levegő észhez térített.-Aztán becsuktam a szemem.Még így is,hogy már nincs előttem csak őt látom.Azt gondoltam,hogy hiába ígértem neki a választ túl hamar váltunk el.Még csak telefonszámot sem cseréltünk.Végem van! Már a gondolataimat sem én irányítom...Minek nekem a telefonszáma?Miért akarok találkozni vele újra? Egy ismeretlen fiúval,akit nem ismerek.Ennek a tudatában, én mégis szomorú vagyok.Yonghwa csak figyelte a távolodó buszt a többiek pedig oda mentek hozzá.
- Hyung! Megtudtad,hogy hol dolgozik?
- Sajnos nem.Ami a legrosszabb,hogy a buszra sem szállhattunk fel,mert mindent ott hagytunk nem szóltunk senkinek.Az idő most kifogott rajtam Minhyuk.-Nagyot sóhajtott,és a tekintetét a földre szegezi.
- Hm?!- vette észre a szórólapot a földön.
- Mi a baj Yonghwa hyung? Rosszul vagy? Viszlek a hátamon,ha szeretnéd.-az idősebb fivér leguggolt,és felvette a papírt.Rá vetett egy pillantást, elmosolyodott aztán felállt.
- Semmi bajom Minhyuk.Nézd csak! Úgy látszik,hogy szerencsés vagyok a mai nap.-mutatja a fiúk felé a szórólapot.
- Ez...ez...AZT AKAROD MONDANI,HOGY ITT DOLGOZIK AZ A LÁNY?!-felkiáltott Jungshin
- De  igen! Elejthette miközben a buszra szállt.Úgy látszik,hogy holnap étterembe megyünk fiúk.-mind a négyen nevetni kezdtek
- Beszéltél a lánnyal.Milyen?-kérdezi Jonghyun.Yonghwa ránézett.
- Még nem találkoztam hozzá hasonlóval.Mivel csak kevés időnk volt nem nagyon tudnám őt leírni.Kérlek titeket erről ne szóljatok a szüleinknek.Még képesek lennének rávenni arra,hogy erőszakkal vegyem a vérét,és öljem meg.Ezt én nem akarom.-jelentette ki a fiú
- De hyung!..
-Semmi de ,Minhyuk! -A dobosunk kicsit meghökkent Yonghwa kirohanásán,ezért elnézést kért.
- Ne haragudj hyung! Legyen úgy,ahogy szeretnéd.
- Megkedvelted őt,nem igaz?!-szegezi hozzá a kérdést Jungshin
- A tekintete olyan ártatlan,és őszinte.Még soha nem láttam ilyet egy lány szemében sem,és ezt nem akarom,hogy eltűnjön.A szüleink módszerei tönkre tennék.Értitek?!
- Igen hyung!-mondják egyszerre. Aztán elindultak vissza a koncert helyszínére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése