~ Mindig csak te..~
Különös volt L.Joe reakciója.Nem értettem ezt a hirtelen távozási szándékát,de láttam rajta azt hogy ismét nincs jó kedve.- Hová megyünk?
- Majd meglátod,gyere!-meghajolt Yonghwa előtt,és elindult.Megdöbbentem tettén,hisz jó formán itt hagy engem.
- Héééé,L.-Joe-shiiii! Várj meg!-kiáltok utána. Gyorsan meghajoltam kétszer Yonghwa előtt.
- Sajnálom,de most mennem kell!-aztán a fiú után futottam.Sikerült beérnem.Nem ment annyira gyorsan.Sétáltam mellette, aztán ránéztem.
- Minden rendben?
- Persze.- ez nem igaz jól láttam rajta. Kivettem egy körtét a szatyorból,és az arca felé emelem.
- Segítesz eltüntetni?- rám se nézett ezt nem hagyhattam annyiban.Pár lépést előrébb léptem,aztán vele szemben megálltam.Karomat felé nyújtottam amiben a körte volt.Ő persze megállt.
- Segíts kérlek! Ha ezt mind megeszem cipelhetsz egész nap a hátadon.Én leszek a legrosszabb rémálmod.-fejemmel helyeseltem válaszom.Most egyenesen a szemembe nézett.
- Mit akart tőled?- Hogy?-lepődtem meg.A szemei ragyogtak még soha nem nézett rám így.
- Csupán pár kérdés erejéig beszélgettünk.Jól vagy?-kérdezem
- Nem vagyok jól! Kifejezetten rosszul érzem magam.- szavaira a karomat leengedtem,amiben a körtét tartottam.Végül a gyümölcsöt a víz mellé teszem,ami szintén a szatyorban van.Két lépés volt közöttünk,de én egyet előre lépek.Jobb kezemet a homlokára helyezem.
- Pedig nem vagy lázas.-tekintetem a homlokáról a szemére irányult.Nagyon furcsán kezdtem érezni magam.Egyszer sem voltam ilyen közel hozzá.A szívem is gyorsan vert.
~Mi ez?Két éve dolgozom mellette,de ilyet még nem éreztem.Talán az új frizurája van rám hatással? Igaz ,hogy sosem voltunk még így kettesben sehol sem.~-gondolataim átjárják elmémet.Mire észbe kaptam már vagy két perce nézek közvetlen L.Joe szemébe ebben a testhelyzetben.Yonghwa látta ezt,hisz csak 10 m-re volt tőlünk.
- Mi az?-kérdezi.Ráztam meg a fejem,hogy egy kicsit kizökkenjek gondolataimból
- Öhöm! Semmi,menjünk!-leveszem homlokáról a kezemet,és elindulok.A szőke fiú tartotta velem a lépést.Csendben mentünk tovább.Egy buszmegálló előtt mentünk el,éppen az utasok szálltak fel a járműre.L. joe rápillant,és akkor beugrott neki az L.joe nap következő helyszíne,és programja.Hirtelen elkapta a jobb csuklómat,és maga után húzott a buszra.Kifizette a jegyet.Beljebb mentünk,de csak egy ülőhely volt.Ekkor elengedte a kezem.
- Ülj le!
- Jó nekem így is!
- Kérlek noona!- kérésének eleget tettem,és leültem.Ő mellettem állt meg egy korlátba kapackodva.
Yonghwa egyedül maradt a parkban.Körbe nézett,aztán a padra ült.
- Ümmm!-kapott a vállához.
- Nem sok időm lehet már.-felállt,lépett párat aztán összeesett.Yonghwa 4 óra eszméletvesztés után a szobájában ébredt fel.A tárgyak vonalai rajzolódtak ki homályos látásában,és némi éles fény vakította.
- Hol vagyok?
- A szobádban vagy hyung.
- Minhyuk!!!...-ismerte fel fivére hangját
- Vidd innen azt a lámpát megvakítasz.
- Oooh! Bocsánat Yonghwa-hyung!
- Mit kerestél a parkban,ha Miunghyun-nal mentél el a fagyizóba?- az ágyában felült,és egyenesen Minhyuk szemébe nézett.
- Egy kis egeret követtem,de nem volt egyedül.Akárhányszor találkozom ,vagy beszélek vele egyre jobban kedvelem.Ha így folytatja,hogy leszek képes megölni őt?!. Ahhoz képest,hogy nem Ázsiai nagyon aranyos,és vicces.- pislogott egyet,és így folytatta.
- Gyönyörűek a szemei.
- Hyung,te félre beszélsz! Az egerek nem tudnak beszélni.Én bárminek nevezném őket,de nem aranyosnak.Egyébként,hogy lehetne egy egér vicces?-gondolkodott el Minhyuk
Az ajtó túloldalán Jonghyun hallgatta fivérét,ami nem tetszett neki.Eltávolodott Yonghwa szobájának az ajtajától,és bement a sajátjába.Közben a telefonjában kikeresett egy nevet,és felhívta.Amint bezárta maga mögött az ajtót a vonal túloldalán is felvették a telefont.
- Gikwang,szólj a többieknek figyelnetek kell egy lányt.
- Milyen lányt?
- Egy embert.Azt akarom,hogy minden lépését kövessétek,de vigyázzatok arra,hogy meg ne lássanak titeket.Értetted?
- Értettem! Hol találjuk meg?
- Azt még nem tudom pontosan.Holnapra megszerzem a címet,addig legyetek útra készen.A csapat minden tagja.
- Úgy lesz!-feleli Gikwang.Aztán Jonghyun kinyomja a telefont.
Mi a buszon úgy 30 percet utaztunk,aztán leszálltunk.
- Hová viszel L.Joe-shiiii?
- Mond noona,láttad már a tengert?
- Nem,de miért kérdezed?
- Csak egy kicsit kell még gyalogolnod,és te magad is megláthatod.
Tényleg nem volt messze.A látvány pedig teljesen letablózott.
- Ez gyönyörű!
Miközben a tengert néztük hezitálva,de beszélni kezdett hozzám.
- Noona!
- Hm?
- Két nap múlva hetekre el kell hagynom Koreát-fejemet felé fordítom.
- Hová mész?-kérdezem
- Lesz egy kis dolgom,de vissza fogok jönni.
- Értem.-arcomon kis mosoly jelent meg.L.Joe nem értette a reakciómat.
- Miért mosolyogsz?- Azért,mert úgy hangzott ez az egész mintha soha nem látnánk egymást viszont.Itt leszünk mikor vissza jössz.Vigyázz magadra !
- Úgy lesz noona!-a fiú bűntudatot érez ,amiért nem mondta meg azt hogy énekes.Hisz abban,hogy önmagáért is képes lennék bele szeretni,és ha itt az idő elmondja nekem az igazságot.
- Szóval, várni fogsz rám?
- Igen.Magányos leszek.Kivel fogok mosogatni?Nálad jobban senki nem tudja törölgetni a tányérokat.-nevettem el magam
- Most gúnyolódsz rajtam?-vágott hülye képet
- Nem én!-ráztam meg a fejem
- Úgy ,nevess ki! Gyötörj halálra! Nem tehetek róla,hogy a tányér is szabadnapot akar kivenni.Én csak segítettem nekik.
- Inkább öngyilkosságot követtek el.Három teljes étkészletet törtél már össze.
- Az lehet,de sunbae kapott újakat.Látod,azok nem akarnak szabit kivenni.-mondja mosolyogva,aztán nevetésbe törtünk ki.Nem sokkal ez után hozzánk jön egy fiú,aki szórólapokat osztogatott.L.Joe felé nyújtott egyet,amit meghajlással meg is köszöntünk.
- Mi az?-kérdezem kíváncsian
- Vicces fesztivál rendeztek.Este pedig tűzijáték lesz.Elmenjünk?
- Ühüm!-helyeseltem a kérdést.
- Akkor indulás! Egyenesen előre!-mutatja az utat maga előtt.
- Okééééééé!!!!!-elindultunk a szórólapon feltüntetett helyszín felé.
- Noona! Ugye, csak leplezed az aggodalmadat azzal,hogy ennyire nyugodt vagy.- Miért is kellene aggódnom?
- Nem mondod komolyan,hogy egy kicsit sem aggódsz amiatt,hogy otthon van e épségben.
- Most te Na Ha-ról beszélsz?
- Ki másról?-válaszolt kissé gúnyosan
- Azt hittem,hogy L.Joe-shiii-ről beszélsz.
- Ne is említsd előttem.Két év alatt egy családdá nőtte ki magát a csapat.Soha nem jön el velünk szórakozni.Ma is hozta a formáját,de most noona jár a fejemben.- Kwang a fiúra tekint.
- Hongki-shiii lehet egy személyes kérdésem?
- Persze. Mi lenne az?
- Nem járnál a nővéremmel?
- Mit mondtál?- lepődött meg a szőkeség.
- Olyan jól megértitek egymást.Tudom,hogy képes lennél őt magadba bolondítani.
- Remélem,hogy csak viccelsz.
- Komolyan mondtam Hongki-shiiii! Szép pár lennétek,és ezt nem csak én gondolom így.
Nem igaz sunbae?!-az öreg étterem tulajdonos ki jön a házból némi üdítőt,és sütit hozva magával.
- Igazad van lányom!-a fiú mellett megállt a kezébe adja a tálcát,aztán ránézett.
- Mindig egyedül van.Amikor veled van sokszor nevet,és ezt jó látni.Szerintem is aranyosak lennétek együtt.
- Sunbae-nim! Nem érzek szerelmet Na Ha-noona iránt.Nem szeretnék az érzéseivel játszadozni.Fontos nekem.
- Éppen ezért kellene védened őt.Idővel szerelemmé válna.Próbáld meg!
- Hagyjuk már ezt Sunbae-nim! Nem megyek bele,és kész!- emelte fel hangját a fiú
- Az ő érzéseit figyelembe sem veszitek. Mi van,ha belém szeret,és én még mindig nem szeretem úgy,ahogy egy kapcsolatban a párok szokták egymást? Összetörik a szíve.E mellé még az első szerelme is lenne,így még jobban fájna,ha becsapnám.-leteszi az előtte lévő asztalra a tálcát.Aztán Hongki feldúlva elhagyta az öreg Jihu úr házának udvarát.
Kwang és Jihu egymásra néztek.
- Igaza van a fiúnak!
- Ez nem kétséges Sunbae! Így az én állításom is igazat nyert.
- Hm?
- Hongki-shiii bevallotta,hogy fontos neki a nővérem,szóval ha sikerülne az,hogy minél többet legyenek együtt kettesben a kis gerlepár egymásra találna.Segítene nekem ebben Sunbae?
- Meglátjuk! Aiish!- hangzottak el szavai
- Mi a baj?
- Az a fiú itt hagyott téged a munkával.
- Emiatt ne aggódjon! A szórólap végleges változatát megcsináltuk,és a menü listát is elkészítettük. Ezeket elviszem,és lefénymásolom mindkettőt aztán lehet is használni.
- Ennyire egyszerű lenne?-csodálkozott az öreg étterem tulajdonos
- Úgy van! Ma már ott tart az emberiség,hogy minden modernizálva van.-Kwang beszéd közben pakolni kezdett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése